Tréning, egy 5S kampány, néhány új igazgatótanács a tervek szerint, és egy évvel később a gyártócsarnok szinte ugyanúgy néz ki, mint korábban. A Lean átalakulás egy másik utat feltételez: azzal a problémával kezdődik, amely a leginkább akadályozza a vállalatot, megváltoztatja a vezetési módszereket, és évekig folytatódik. A Leantrixszal együtt elmagyarázzuk, hogy mit is foglal magában ez az út, és hogyan biztosítható, hogy a változások a gyártócsarnokban is megmaradjanak.
Egy jó Lean tréning után az emberek ötletekkel teli fejjel térnek vissza dolgozni. Egy héttel később visszatér a napi rutin: egy megvalósítandó terv, egy lebontás a gyártósoron, szabadságok a beosztásban. Az ötletek bekerülnek egy jegyzetfüzetbe, és ott is maradnak.
A Leantrixszal közösen tanácsot adunk abban, hogyan válasszon képzést, hogy az már a kezdetektől fogva alkalmazható legyen az intézményében, és mit tegyen az első két hétben, hogy a változás valóban megtörténjen.
A termelési jelentések mutatják a számokat. A Gemba Séta feltárja a valóságot. Ez az egyik alapvető lean menedzsment gyakorlat, amely magában foglalja, hogy a vezetők lemegynek a gyártósorra, és megfigyelik a folyamatot ott, ahol az ténylegesen történik, ahelyett, hogy az irodából származó adatokat elemeznének. Ez egy egyszerű ötlet, de a gyakorlatban olyan fegyelmet és készségeket igényel, amelyeket nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani.
Egyetlen vezető sem láthat mindent. Egy gépkezelő, aki napi nyolc órát tölt ugyanazon a gépen, olyan dolgokat is lát, amelyek az irodából nem láthatók: apróbb hibák, visszatérő problémák, olyan területek, ahol valami jobban is működhetne. Egy olyan üzem, amely képes összegyűjteni és hasznosítani ezt a tudást, gyorsabban fejlődik, mint egy olyan, amely kizárólag a vezetőség ötleteire támaszkodik.
Az 5S az egyik legnépszerűbb munkahely-szervezési módszer. A legtöbb vállalat, amely bevezeti, megáll a negyedik S-nél. Az ötödik, az önfegyelem, a legnehezebb, és az egyetlen, amelyet nem lehet egyetlen cselekvéssel megvalósítani.
A lean bevezetés jellemzően képzéssel kezdődik. A csapat megtanulja a módszertant, megérti a pazarlást, és meglátja, hol lehet javítani a folyamatokat. Ezután visszatérnek a gyártócsarnokba, és ugyanazzal a térrel találkoznak, mint a képzés előtt. A szerszámok szanaszét hevernek, a zónák jelöletlenek, a folyamatok állapotával kapcsolatos információk pedig a műszakvezető fejében találhatók.
A tudás megvan, de a megvalósításának feltételei nincsenek meg.
Egy jó munkaköri kézikönyv elkészítése komoly vállalkozás. Valakinek lépésről lépésre végig kell mennie a folyamaton, rögzítenie kell az összes fontos részletet, és olyan módon le kell írnia őket, hogy azok is érthetőek legyenek, akik először csinálják. Ez időt, tudást és elkötelezettséget igényel.
Néha hallani azt a mondást, hogy a raktári feliratozás szép elmélet. Hogy a raklapok úgysem a kijelölt helyekre kerülnek, hogy egy takarítósarok jól mutat a fotókon, de a gyakorlatban nem sokat számít. Van ebben egy szemernyi igazság, de csak akkor érvényes, ha a feliratozást vagy az oktatást külön, másodlagos elem nélkül használják.
A gyártási folyamat sokféleképpen lebonyolítható. A munka megosztható több operátor között, akik mindegyike egy adott lépésért felelős. Létrehozható egy lineáris folyamat. Alternatív megoldásként a Toyota gyártási rendszeréből származó megoldások, például a chaku-chaku is alkalmazhatók. Ezúttal közelebbről megvizsgáljuk ezt a módszert, különös tekintettel a tér- és munkaállomás-szervezési igényekre.
Amikor egy új ember érkezik a csapatba, minden műszakvezetőnek nyomon kell követnie, hogy mit tehet és mit nem. Ez általában a saját feje. Ez addig működik, amíg a vezető meg nem változtatja a pozícióját, meg nem betegszik, vagy egyszerűen elfelejti.
